RSS

február 2014 havi bejegyzések

NI szám és egy kis városnézés

Ma már elkezdtem én is a hivatalossá válás útjára lépni. Sikeresen igényeltem NI számot, azaz nemzeti biztosítási számot. Majd levélben megküldik, de addig is kaptam egy igazolást, hogy megigényeltem, most már vállalhatok például munkát. A dolog azért megy ilyen lassan, mert kiérkezés után fel kell őket hívni, adnak egy időpontot és úgy lehet elmenni a munkaügyi központba. Én mára kaptam. Mivel eléggé bent van a városban, ezért arra gondoltunk, hogy a kellemest a hasznossal összekötve csapunk belőle egy kis városnézést. Reggeli után nekiindultunk. Az útvonal az idő, a busz útvonalak és a végcél alapján úgy alakult, hogy tőlünk a busz a King’s Crossra vitt be. Itt két hatalmas vonatállomás van egymás közvetlen szomszédságában. Az egyik a King’s Cross, a másik a St. Pancras. Ami miatt érdekesek, hogy a King’s Crossról indulnak Harry Potterék a Roxfortba. Amikor a film elején mutatják a pályaudvart belülről, bizony az a King’s Cross. Bár a vágányok számozása nem egyezik, azok is mind megtalálható. Aki látta a filmet az tudja, hogy Harry-ék a 9 3/4-ik vágányról indulnak, gyakorlatilag keresztül kell rohanniuk a falon. Ilyen vágány persze nincs, viszont egy kevéssé forgalmas helyen csináltak egyet

DSCF9577

Szépén kígyózó sorban lehet haladni, és még sálat is tekernek az ember nyakába, és lehet csinálni egy fotót, amint az ember tolja a kocsit. Mi ezt az élményt kihagytuk, mellette viszont megnéztük a Harry Potter üzletet.

1625577_670531179672776_280979979_n 1660625_670531869672707_224097047_n

Itt a rendes egyenruhától, a varázspálcán át kulcstartókat, bögréket, mindent lehet kapni. Van arany cikesz, plüss bagoly. Ami csak a filmből ismerős lehet.

A King’s Cross mellett lévő pályaudvar viszont azért érdekes, mert sokkal szebb épület. Nem csoda, hogy a filmben viszont kívülről ezt használták fel. Tulajdonképpen a kettőből csináltak egyet.

1505395_670531106339450_251395145_n

Innen elbuszoztunk a London Bridge északi lábához. Út közben a St Paul katedrálist is láttuk a buszból. Külön-külön már jártunk is benne, majd legközelebb együtt is megnézzük. Most csak a buszról fotóztuk. Ebben a templomban házasodott Károly és Diana.

1969284_670530273006200_1516313425_n

1897832_670530179672876_143277566_n

A hídon átmenve a Temze parton elsétáltunk a Tower Bridge-ig. A képen a London Bridge-en állunk a Tower Bridge a hátunk mögött és az épületek előtt sétáltunk végig a parton.

1618625_670529753006252_1094958648_n

   1939702_670529889672905_1033694301_n 1014117_670527456339815_703835538_n1901441_670527779673116_1165299884_n1920055_670526926339868_1104967263_n  1904143_670526709673223_1351705776_n 1013327_670526733006554_360989553_n1920478_670526696339891_1129499650_n 1800270_670526473006580_1471212328_n

A Tower Bridge most is le volt engedve, de azért a gyerekek kifigyelték, hogy hol nyílik szét.

  1798606_670526326339928_1028742738_n 1891121_670526446339916_781533000_n

Egy éppen hogy csak megnéztüknyi időt töltöttünk a Tower of London mellett, ami a híd lábánál van. Aztán elsétáltunk a munkaügyi központba, ami innen már csak egy 20 percre volt.

1969199_670526889673205_733277084_n 1970463_670526899673204_367092793_n

Munkaügyi központ elég sok helyen van, de ilyen NI szám kiadással csak pár helyen foglalkoznak, 2 vagy 3 helyen. Andris nem itt volt, ahová most nekem kellett jönnöm. A kettő között érdekes volt a kontraszt. Neki szépen sorszámos, haladós, tágas, székekkel telerakott épületbe kellett menni. Nekem sokkal hazaibb volt a hangulat. Leadtam a papíromat, majd mondták, hogy legyünk csak itt el, majd szólnak. Hely nem volt, egyébként is csak olyan 20 ember tudott leülni, és rajtuk kívül még legalább negyvenen voltak. Az volt a szerencse, hogy a séta megtette a kellő hatást, a gyerekek nagyon nyugodtan elvoltak. Aztán egyszer csak egy indiainak tűnő néni kiállt középre és ahogy sikerül módon felolvasta a neveket. Többször voltunk úgy, hogy abszolút nem tudtuk, hogy mit mond, és igaszán azt sem tudtuk, hogy mennyire fogja felismerhetően mondani az én nevem. Volt egy valaki, akit több körben is szólított, bizonyos Nági, vagy Nádzsi nevezetű. Hamar rájöttünk, hogy Nagy. Én már az útlevelem visszakapására várakoztam, mikor előkerült, kiderült, hogy Nagy Csaba, ami a következőképp hangzott, Kszábá Nági.

Szerencsére az én nevem azért mint kiderült nem okoz nagy problémát, az Anikó majdnem tökéletes, a Dzsonasz-ra pedig valljuk be lehet számítani. Úgyhogy felismertem magam. Mentem a nénivel és még pár sorstárssal. egy olyan 10 métert arrébb is mentünk és itt újra várni kellett, és újból csak szólítottak név szerint. Akkor már az ügyintéző hívott és vezetett a saját részlegéhez. Megkérdezett pár adatot, születési, házassági dátum, férj születési dátuma, telefonszám. isteni volt, ennyi számot angolul kapásból mondani!!! Szépen elmondtam, hogy már jártam az országban, ő egy adatlapon ezeket az adatokat mind beírta, és kész is voltunk. Majd ekkor jött amit az előbb említettem az útlevél ellenőrzés és meg is voltunk. Ahhoz képest, ahogy először láttuk a tömeget egy óra alatt kész is lettünk. Ebben az egy órában rajtam kívül 2 magyar volt, akinek a neve alapján ez egyértelmű volt, kb. minden harmadik pedig román, kaptunk is egy fújjolást az egyiktől, mikor kijöttünk.

A nap az időnek is hála szép volt, de fárasztó. Lilla ki is dőlt hazafelé. Ezzel a képpel búcsúzunk mára, holnap jön a nagyobb izgalom, az iskola.

14492_670526279673266_913686843_n

Reklámok
 
1 hozzászólás

Szerző: be február 27, 2014 hüvelyk Uncategorized

 

Köszönet

Minden kedves eddigi olvasónknak köszönjük a hozzászólásokat!

Nagyon érdekes látni a statisztikát, van ország szerinti lebontás is. Úgyhogy sok szeretettel üdvözlünk mindenkit, nem csak Magyarországról, hanem Ausztráliából, Svájcból, Ausztriából. De volt már Libanonból, Amerikából és Erdélyből is olvasónk. Nagyon furcsa érzés, még alig pár hónapja sem gondoltuk, hogy most itt Londonban nézzük a képernyőt és a blogunkat ilyen vegyes országokból látogatjátok majd. A számok is nagyon szépek, Magyarország 1100, Ausztrália 100 fölötti megtekintést tudhat magáénak. Köszönjük szépen az érdeklődést és mindenkit üdvözlünk ez úton is!!!

 
Hozzászólás

Szerző: be február 26, 2014 hüvelyk Uncategorized

 

Suli

Ma telefonáltak az iskolából, és várnak minket nagy szeretettel a suliba pénteken 13.15-re. Én izgulok, a gyerekeket pont nem érdekli. Lilla volt elkeseredve, hogy őt nem várják, pedig menne. Ma is voltunk játszóterezni, most már rajtunk kívül is voltak egy jó páran. A gyerekek el is kezdtek ismerkedni. Bencének mondtuk, hogy focizzon egy kisfiúval, Fanni forma kis sráccal. Kérdezte, mit mondjon, mondtam neki, hogy mondd, hogy football, erre azzal a lendülettel már fordult is kérdőn a fiú felé, football? A srác bólintott, és a nagyon el is kezdtek focizni. Fanni a végén úgy bye-bye-ozott, mintha naponta találkoznának. Mondta, hogy a fiú beszélt hozzá, ő egy szót sem értett, de annyi baj legyen. Nem lesz itt gond! Lilla is fel szeretett volna menni egy pörgős játékra, amin nagyobb fiúk voltak, és kellő tempóval forgatták is a játékot. Úgyhogy szólt nekik, hogy : -Fiúk!!! Elmondta vagy háromszor csípőre tett kézzel és erősen méltatlankodó arckifejezéssel, mert nyilván a fiúkat kicsit sem érdekelte, hogy meg lettek szólítva. Megint szólt, mire Fanni mondta, hogy ok, de ők angolok. Lilla lazán válaszolt, hogy tudja, de hát ő akkor is fel szeretne szállni, úgyhogy magyar szokás szerint hangosabban kezdett szólni nekik, hátha úgy értik. Mi nem szoktunk beleszólni, tolmácsolni, de látom nem is nagyon fog kelleni. Bízunk a legjobbakban, de azért én izgulok kicsit.

Holnap én megyek papírt intézni, pénteken a suli, úgyhogy kicsit pörgésnek indulnak az események, ami azért nem is árt. Drukkoljatok!!!!

 
3 hozzászólás

Szerző: be február 26, 2014 hüvelyk Uncategorized

 

Camden Town avagy a londoni Józsefváros

A mai napunk a Camden Marketon telt. Ez egy leírhatatlan, megfogalmazhatatlan hely. Azért írtam a címben, hogy Józsefváros, mert leginkább arra emlékeztet, zsúfolt piac, de itt a kínai termék helyett sok saját készítésű különleges termék, extrém cuccok vannak felsorakoztatva és “pár fokkal” színvonalasabb környezetben. A hangulat, a zsongás, a tömeg az illatok, ebben hasonlít nagyon.

Ha eddig érezte az ember hogy egy nagyvárosban van, akkor itt aztán rátesznek erre egy lapáttal. Itt van ékszer, bőrtáska, kézzel éppen most készülő póló, vagy éppen tornacipő. olyan ruhás stand, hogy én maximum farsangra tudnék benne gondolkodni, emberek pedig ebben járnak. A piac területén korábban lóistállók és lókórház volt. Rengeteg lovas szobor van a piac területén. Egyébként nagyon sokféle a piac, mind az árusok, mind a zeg-zugok megjelenésének tekintetében.Kép

Kép

Kép

Kép

Kép

Kép

Kép

Kép   ??????????????????????????????? DSC04038 ?????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????  

 

 
3 hozzászólás

Szerző: be február 23, 2014 hüvelyk Uncategorized

 

Templomok a Church Streeten

Teljesen érthető az utcanév választás. Egyébként is nagyon-nagyon-nagyon sok templom van errefelé. Nem csak sok van belőlük, de nagyon szépek is. Egyrészt, mert nem voltak lerombolva, megmaradtak évszázadok óta, foglalkoznak velük és igaz erről senki nem tehet, de gyönyörű zöld a fű körülöttük. A buszról előző nap láttunk egy szép temetőt is, így meg is lett a séta útvonal. Nekiindultunk a busz útvonalán immár gyalog.Kép

Elsőnek ennek a templomnak a kertjét néztük meg:KépKépKépKépKépKépKépKépKépKép

Amint a képeken is lehetett látni a templomkert tele volt sírkövekkel és még a járda is azokkal volt kirakva. Kicsit elkopva, de 1586-os volt a legrégebbi, de amit biztosan le tudtunk olvasni 1717-ben készült. Sajnos szombaton nem volt nyitva, csak a vasárnapi misén lehetett volna belülről is megtekinteni.

Aztán következett a temető. Szintén nagyon szép parkja volt, érdekes fenyőkkel, még érdekesebb tobozokkal. Lilla szerint dobozok, és mindegyikben egy-egy tojás van, és nem szabad ütögetni, hanem majd egyszer kibújik belőlük egy krokodil. Ezt is megtudtuk. KépKépKépKépKépKépKépKépKépKépKép

A temető összességében szép, ha egyben nézzük akkor rendezett, tiszta, kényelmesen sétálható, és nagyon sok itt is a régi sírkő, aminek a bogarászása mind a régies írás, mind a látvány miatt nagyon érdekes volt. Ugyanakkor van azért elég sok megrongálódott, megcsúszott sír is. Az is furcsa látvány volt helyenként, amikor egy 1800-as évekbeli sírhely mellett meglátott az ember egy tarka szélforgós, neon rózsaszín művirágos görög sírhely. Egyrészt furcsa látvány, másrészt nagyon jól tükrözik a mai Londont. Itt van mindenhonnan mindenféle mindenki. Amikor én angol kisvárosban éltem azért az egy másabb világ volt. Pedáns tisztaság, egyforma emberek. Itt javában dúl a multikulti. Pont mai élmény. Felértünk a busz emeletére, megcsapott a mandarin illat, nagyon kellemes. Az ember automatikusan szétnéz, hogy honnan érkezik. Anyuka, csücsül 3 fiúval, 6 éves biztos volt a legkisebb is, és az egyik nyugalommal pucolja a mandarint és dobja olyan nyugalommal a földre a héját, mint itthon a szotyiét egyesek. Nem angol volt, messziről látszott. Nagyon minimális politika, ezért van az, hogy az angolok bekeményítettek, mert nehezen tűrik például az ilyet. A buszokon flakonok eldobálva, a mi gyerekeink kérdezgetik is, hogy ez miért van. Az  utca is szemetes. Az angolok ennél büszkébbek, hiúbbak? Nem is tudom mi a jó szó rá, de egy biztos, egy angol nem ilyen környezetet alakítana ki maga körül.

 
3 hozzászólás

Szerző: be február 23, 2014 hüvelyk Uncategorized

 

Enfield Town

Most a héten kicsit mászkálósabb napjaink voltak. Köszönhetően annak, hogy az iskolában szünet van és áll a jelentkezésünk, meg annak, hogy az én papírügyeimre is csak a jövőhéten kerül sor, akkorra kaptam időpontot. Ráérős hetünk volt, és kihasználtuk, hogy Andrisnak 2 nap is délutánra kellett csak menni, majd egy teljes szabadnap következett. Nem mellékesen az idő is jó volt. Az első nap felutaztunk a kerületünk központjába. Ahol mi lakunk az Enfield – otthon Zugló, annak egy része Edmonton Green – mint otthon Alsórákos. Mi eddig igazából csak “Alsórákoson” mozogtunk, nem mentünk 10 percnél messzebbre, mert eléggé központi hely ez is, minden amire eddig szükségünk volt, az megtalálható. Most viszont elmentünk a kerület központjába.KépIgazából annyi volt, hogy busszal elmentünk a központba, az út persze izgalmas volt, a gyerekeknek még mindig nagy élmény emeletes busszal közlekedni, meg szép helyeket, nagyon sok szép régi templomot láttunk és a lényeg, hogy megnéztük apa munkahelyét. A központi részen pedig sétálgattunk, bementünk a különféle üzletekbe. Mindenhol hatalmas leárazások, otthoni használt ruha vagy olcsóbb áron cipők, ruhák. 

Meglepetésünkre az egyikben DVSC mezt fedezett fel Andris.

Kép

Lilla aznap is alakított. Volt egy olyan rész, ahol méret szerint vegyesen, akciós, utolsó darabos cipők voltak. Ő egyszer csak leemelt egy pár rózsaszín szavaival élve csapucsot, felvette és felkiáltott: – Na, pont jó!

Kép

Végülis, a 23/24-es lábára valóban pont jó volt a 33/34-es papucs!

 

 

 
1 hozzászólás

Szerző: be február 23, 2014 hüvelyk Uncategorized

 
Kép

Megvan a megoldás a csapra!!!

1249-600x486

 
3 hozzászólás

Szerző: be február 20, 2014 hüvelyk Uncategorized