RSS

június 2014 havi bejegyzések

Harci tudósítás – 2 sérült, de nincs életveszély

Áprilisban írtam utoljára a kerttel kapcsolatosan. Ezen a linken megtalálhatjátok, ha esetleg valaki fel szeretné idézni. Akkor nagyot haladtunk a kert kipucolásának tekintetében. Ugyanakkor már akkor sem voltunk vele teljesen megelégedve, azóta pedig ismét előkerült a kert probléma. Róka ugyebár itt van. Az a jó, hogy az állatszagról egészen egyértelműen megállapítható, hogy éjjel volt-e vendégségben vagy sem. Egy darabig nem volt, aztán újra megjelent először a szag, majd a hang és végül a látvány is. A szag hagyján, erős állatkert, a hang az már borzasztóbb, este-éjjel vinnyogó-vonyító-sikító hang. Eddig csak kétszer volt benne részünk, volt hogy csak a frászt hozta ránk, volt hogy hajnalban ébresztett. A látvány pedig érdekes, de egész megszokható. Reggelente ahogy nyitjuk a fürdő ablakát a fészerünk tetején vagy a kettővel feljebbi fészer tetején szoktuk őket látni, szinte terepszemlét tartanak. Egyszer láttuk, hogy hárman vannak, a viszonyokat nem tudjuk, de reggelente sokszor csak egyet látni, hogy mindig ugyanazt, azt ne kérdezzétek. Ha a csoki embereket is idő volt megkülönböztetni, hát akkor a rókákkal még nagyobb bajban vagyunk.

KépKépKépKépKépKép

A feltűnésük először megint egy nagy kérdőjelet állított fel bennünk, hogy is tovább, mit csináljuk. Sajnos a rókakérdés itt nem rendezett. Mérgezni nem lehet, az önkormányzatok széttárják kezeiket, hogy ők most mit csináljanak. Mi mindazonáltal azt gondoljuk, hogy talán mégsem tesz túl jót a róka kérdésnek a kert hátsó részének rendezetlen mivolta. Sajnos a tulajdonos, és az ügynök nem tesz semmit a kert rendezésének érdekében. Mi szépen végig gondoltuk a helyzetünket minden irányból, végül a lényeg, hogy szeretjük a helyet, a lakást, nagy és jól használható amúgy a kert, itt is lehetne társasházban élni, akár erkély, terasz nélkül, az ára is jó és az sem lenne baj, ha nem tennének minket ki a szerződés lejártával. Ha mi megyünk el az más kérdés. Ekkor jött az újabb lendület, hogy amennyire megéri energiában és pénzben, annyira próbáljuk rendbe tenni. Az almafa körül felhalmozott mindenféle dologból emelt domb túl nagy ahhoz, hogy azzal foglalkozzunk, így oda vettünk fűmagot és minimálisan csak annyi földet, hogy a fű megindulhasson. Már szépen nő. Aztán elpakoltuk a munkások által itt hagyott cuccokat hátra a fészerbe. Birtokba vettük a lebetonozott részt, kiirtottuk a lapok közül növő gazt és vettünk kintre asztalt, meg székeket. Kialakítottuk a kiskertet a fűszernövényekkel, majd a napokban belekezdtünk a hátsó rész kipucolásába. A fészerünk valaha nagyobb volt, némi fal maradvány is volt még, meg a lebontott téglák és egyéb építkezési törmelék van az almafa köré emelve és volt még egy kisebb domb emelve belőle. Évekkel ezelőtt lehetett, földet is hordtak rá, fűvel, virágokkal, kúszónövényekkel szépen be volt nőve. Na ennek estem neki tegnap előtt, mert tegnap Andrisnak szabadnapja volt. Ő tervezte a lebontást, és aztán a kerítés lefestését, de én gondoltam kicsit segítek neki, a könnyen mozdítható téglákat elkezdem kiszedni. Ennek az lett a vége, hogy egy tágas-kényelmes elég nagy rókalyukra találtam. Most használaton kívül lehetett, mert nem volt szaga, viszont voltak benne ruhák, labda. Nem akartam otthagyni, mert a mostani rókáinknak nem akartam tippet adni, így aztán végül kevés híján le kellett bontanom az egészet. Nem is lett volna baj, de egy részen hangyaboly is volt. Én nem sokat foglalkoztam velük, nem is nagyon tudtam, mert ezt egy átláthatatlan, törmelékekkel, helyenként téglákkal teli valaminek kell elképzelni. Nagyon nem izgatott, hogy egy részen a tégla alatt van egy csomó hangya. Szépen megcsináltam a dombot. Talán lehet látni a két kép alapján a különbséget.Kép

Kép

Aztán másnap, azaz tegnap Andris reggel kilenckor kiment a kertbe és nem is jött be este hétig. De tényleg! Lebontotta a maradék falrészt és lefestette a kerítést. Én szaladgáltam a gyerekekért, vettem még festéket, másik haladósabb ecsetet, persze pénztárca nélkül próbáltam első körben. Szóval egész nap le-föl. Már éjszaka kiderült, hogy a hangyák zaklatása nem maradt megtorlás nélkül, annyira viszketett a lábszáram. Aztán az egész napos rohangálás eredményeképp a lábam igencsak bedagadt, arról nem is beszélve, hogy alig bírtam ráállni. Este fagyasztott zöldségekkel borogattam. Összesen 24 nagy piros folt van rajtam, de egy foltot gyakran több csípés is okozott. De Andrisnak sem jobb semmivel, neki a háta és a lábai fájnak. A háta a hosszú szakácsévek alatt már eleve is hátránnyal indult, álló nap állni, görnyedni, közben 50 literes cuccokat emelni. Mondjuk mostanában egész jól volt, de az egész napos hajlongástól megadta magát. Mi olyan jókat nevettünk magunkon, a két rokkanton. A gyerekek meg nagyon jó fejek voltak, nem igazán szoktak minket így látni, vették a lapot, hogy tényleg nem szórakozunk. Nyilván még örültek is, mikor mondtam, hogy ma hideg lesz a vacsi és lehet egyedül gyártani a szendvicseket. Aztán ma reggel Lilla egész végig fogta a kezem, és vezetett, mondta, hogy majd ő segít nekem, mert már öreg vagyok és beteg. Mondjuk azt, hogy öreg vagyok, azt legalább ötször elmondta, a beteget, csak kétszer. Ma én tovább jegeltem, tűrhetően vagyok, kis dagadás, de gond nélkül lábra állok (csak ne kelljen sokáig egy helyben állni) Andris ma biciklivel ment és ráadásul nagyon kellett tekernie, mert elnézte, nem fél 10-re, hanem 9-re kellett mennie. Azt mondta, a hátának jót tett a rohamtempó, a lábának nem.

Viszont alakult megint a kert. KépKépKép

Az eddig három különböző színben pompázó kerítésünk egységes lett. Most még a kiskert így néz ki, de kapott szép minikerítést, ami vasárnap kerül a helyére. A kiskert még alakulóban, most kezdenek magukhoz térni az átültetett citromfüvek és menták, illetve egy kazalnyi citromfűre akadtunk a kert végében, azok most eresztenek gyökeret, majd kiültetjük. Növöget a snidling és a koriander. Nyilván a hátsó rész sincs még kész. Füvesíteni szeretnénk. Nagyjából ez az a szint, amit úgy értékeltünk, hogy megéri, hogy elfogadhatóbb kertet kapjunk és pénzben és energiában se vigyen el sokat.

KépKép

 

Ja és egy régi kép, az első kerti kimenetelkor, amit csináltam. A szép zöld kövér fű jobban mutatott, de a dzsungel eltűnt.Kép

Az meg majdnem lemaradt, hogy a kert rendezése kapcsán felfigyeltek ám ránk a szomszédok is. Mint kiderült élt itt egy korábbi lakó, aki nagyon is rendet tartott, csak hát utána jötten sokan és sokfélék és senki semmivel nem foglalkozott. Azt mondta a szomszéd néni, hogy engem mindig csak pörögni lát, soha senki nem csinált itt ennyi mindent, mint mi. Ez meg igazán megérte, a jó szomszédi viszony, hogy számíthatunk rájuk egy kicsit, és ráadásul mindkét szomszédunk (bár nem angolok) elég régóta élhet itt, úgyhogy a kis utcácskánk tiszteletreméltó régi lakói.

 
Hozzászólás

Szerző: be június 25, 2014 hüvelyk Uncategorized

 

Apa őrült hétvégéje

Az a helyzet, hogy pont, amióta idejöttünk és még inkább, amióta a gyerekek a különféle oktatási és nevelési intézményekben töltik a napjaikat azóta nem vagyunk elkényeztetve a hétvégi szabadnapokkal. Magyarul mondva alig volt egy-két hétvégi teljes nap és ugyanennyi fél nap hétvégén közösen. Mindenkinek hiányzott, főleg, hogy jött a jó idő. Előző héten azonban szombaton fél négyig, vasárnap egész nap élvezhettük Andris jelenlétét. A szombat így egy svédasztalos reggelivel indult a kertben, aztán házi írás, miközben apa füvet nyírt. Lassan dél felé közeledtünk, Lilla önállóan bevonult aludni. Annyit reggelizett és már közben olyan laposakat pislogott, hogy attól féltünk már a reggeli alatt ráborul az asztalra. A felnőtt részleg ejtőzött a teraszon, a két nagy pedig vad vízipisztolycsatába kezdett. Most jó idő volt, lehetett végre egymást is lőni, hát hamar csurom vizesek lettek, de a móka akkor vadult el igazán, mikor Andris is beszállt Lilla pisztolyával. Na akkor aztán volt haddelhadd. A gyerekek engem is csatasorba állítottak, hiába szálltam szembe elég legyen annyi, hogy csúnya vereséggel zártam. El lehet képzelni a helyzetet, ha Lilla, mikor a móka vége felé felkelt azt mondta, hogy nem mer kijönni, és inkább a fürdőablakból figyelt.

IMG_0421IMG_0431 IMG_0458 IMG_0466 IMG_0467 IMG_0468 IMG_0469 IMG_0470 IMG_0471

Aztán másnap mindenféle útlezárás és forgalom elterelés ellenére (persze amit csak menet közben tudtunk meg) sikerült eljutni a csúszdás játszótérre!!! Sajnos videót nem tudok feltölteni, azt csak fizetős verziónál lehetne, így maradnak innen is a képek.

IMG_0472 IMG_0473 IMG_0477 IMG_0479 IMG_0482 IMG_0484 IMG_0487

 
1 hozzászólás

Szerző: be június 25, 2014 hüvelyk Uncategorized

 

VB búcsúztató

Anglia sokáig nem tartotta izgalomban a szurkolóit. Ígértem egy kis kiegészítést a VB-ben érdekeltebb féltől. Arra azért nem számítottam, hogy mire megírom már ki is esnek. Az angol szurkolásból végül is mindketten keveset érzékeltünk. Az utcánkban szinte nincs angol külsejű szomszéd, így hiába füleltem meccsnapokon nem hallottam szurkolói kiabálást. Mondjuk gól sem volt sok. Az étteremben meg hiába vannak besózott férfiak, csak éppen ott sem hemzsegnek az angolok. Van egy jó pár ciprusi görög, spanyol, portugál és hát a magyarok. Az a fajta szurkolás és láz, amit Andris a korábbi lakhelyén, Tottenhamben a stadion mellett meccsnapokon “élvezhetett” az most elkerült minket. Miután kiderült, hogy a továbbjutásra semmi esély sok helyről lekerültek a zászlók, lakásokra, autókra gondolok. A pubok díszítése persze megmaradt. 

 
1 hozzászólás

Szerző: be június 25, 2014 hüvelyk Uncategorized

 

Piaci körkép

Most ez egy ekezet nelkuli gyors

bejegyzes lesz, de majd megprobalom javitani. Ma voltunk piacozni, hetvege fele erdemes menni, akkor tobb aru kerul a talakba. Zoldseg fronton nincs nagy gondunk, kapia paprika is van peldaul, zellert is tudok venni es volt mar, hogy tormara is szert tettem, es akkor volt rendes hazi torma, nem majonezes szoszban uszo tormadarabok, ami egyebkent nem rossz, csak megsem a megszokott. Inkabb gyumolcs vonalon vagyunk bajban. A legtobbszor banant vettunk es oda jutottunk, hogy a gyerek unja a banant! Joggal szolt mar Fanni, hogy o inkabb nem ker, de mar nem birja. Gyakorlatilag egy idoben mindig volt itthon es nem csak 3 darab. Kisebbek, mint otthon es bananosabb izuek, de hat mindent meg lehet unni. A siman megesszukon tul volt mar muzliben, sutve, amerikai palacsinta tetejen sulve, turmixnak, fagyinak lepepesitve es fagyasztva, muffin formaban. Azert valasztottam ujra es ujra, mert ar-mennyiseg-iz tekinteteben abszolut nyert. Vettunk mar almat, mandarint, ringlot, szolot, epret. Sajnos sokszor a legnagyobb baj, hogy nincs igazan semmi izuk. Az eper az a hagyjuk kategoria volt. A gyerekek kertek en sejtettem, hogy folosleges venni. Sajnos igazam lett. Ize semmi nem volt, viszont masnap mar szepen elkezdett peneszedni. Korte volt meg egesz jo, es mostanaban mangot is sikerul venni jo aron isteni jot. Ma viszont vettem sargabarackot es remek! A leertekelt kategoria volt, aminek csupan az volt az oka, hogy erett. Nem kokemeny, hanem puha. Hat en pont forditva gondolom. A multkor a masik zoldsegesnel pont ezert nem vettem, mert kemeny volt. Sikerult egesz jo cseresznyet is venni, szep sotet nagy szemu, de ennek kevesbe intenziv az ize , mint a baracknak. Azert ma hosszu ido utan ujra beprobalkoztam a banannal es megint kihagyhatatlan volt az avokado amit nyolcasaval csomagolnak az utobbi hetekben, ugyhogy lassan a megunas veszelye fenyegeti szinten. 

 
1 hozzászólás

Szerző: be június 19, 2014 hüvelyk Uncategorized

 

Újdonságok házunk táján

Mindenkinek nagyon kellemes nyarat kívánunk! Mi kicsit egy időtlen mátrixban leledzünk, nehezen érzékeljük, hogy odahaza tombol a vakáció. Egyrészt igaz év közben csak szünet volt a suliban jóformán, most még nekünk itt van 5 hét (ebből állítólag az utolsó kettő csak laza semmi, játék inkább, mint tanítás. Mondjuk lehet, hogy a gyerekekben egy jó élményt hagy és szívesebben kezdik újra a tanévet.) Meg persze a januári jövetel és márciusi sulikezdés is borított egy kicsit a naptárérzékelésünkön. Szerencsére az idő remek a suliba járásra. Meleg, nyárias, de nem fülledt kánikulai. Általában mi azért nem panaszkodunk az időre, szerintem nincs sok okunk rá. Talán ha annyi, hogy ne mindig Andris szabadnapjaira jusson a hét legrosszabb időjárása. Ezt ha valaki jóban van a fentiekkel és el tudná intézni az remek lenne. Egyébiránt mi nagyon ki vagyunk békülve vele. Nagyon sokat mozog a levegő. Gyakran szeles, de tényleg van, hogy csak úgy mozog a levegő. Az állandó légmozgás miatt nagyon gyorsan tudnak haladni a felhők, és ezt azt eredményezi, hogy pillanatonként tud változni az idő. Nagyon érdekes ugyanis, hogy ha süt a nap, mármint úgy tűz, akkor sokkal melegebbnek érezzük a bőrünkön, mint otthon, viszont ha elmegy a nap, akkor szinte hűvös van. Ez akár pár perc alatt is tud változni. Az eső is gyakran így van, egy pillanat, hogy leszakadjon az ég, vagy csak éppen cseperegjen, de már süt is a nap. Nekem talán ez a legnehezebben megszokható. Ugyanakkor a kánikuláról szívesen lemondok, szeretem, ha mozog a levegő, ha este kicsit hűvös van, az eső simán elviselhető, heti egyszer szokott nagyjából és a természet nagyon meghálálja. Frontot eddig mi még nem éreztünk meg. Gondolom sokat számít az is, hogy lapos téglaházak vannak a panelrengeteg helyett. A panelről jut eszembe. Éppen a múltkor beszélgettük a parkban a gyerekek felé menet, hogy annyira más látvány tárul az ember elé. Végtelen zöld fű, egy-két egyedi formájú fa, folyton mozgó nagy pamacsos felhők a panelek híján hatalmasnak és egyébként sokkal közelebbinek érzett kék égbolton. Gyakorlatilag a fű és az ég szinte egybeolvad és mintha át lehetne karolni az egészet. Szóval nálunk egyébként helyzet szinte változatlan a sulis-ovis napok folytatódnak, annyi különbséggel, hogy melegek a napok, szép idő van. Ott tartok, hogy barnább vagyok, mint otthon, angliai “csúnya” idő ide vagy oda. Mi folytattuk a kert projektet, ami azt takarja, hogy szeretnénk jól kihasználhatóvá tenni. Lassú folyamat, a képek nem adják vissza, de bőven van mit tenni. A gyerekek gyereknapra kaptak egy csomó kinti játékot és szert tettünk egy kinti asztalra székekkel. Úgyhogy volt már romantikus villásreggeli kettesben miután mindenkit elvittünk és mielőtt már indulhattunk is vissza Lilláért. Volt már közös családi ebéd kint. Meg úgy általában van hova letenni magunkat, van mivel játszani és halad az én kis kertem is. Körbekerítettem téglával, úgy hogy a mentának nem is kellett áttelepülnie. A citromfüvet, amit szintén itt találtunk szépen melléültettem, és a gyerekekkel ültettünk snidling magot (Bence ragaszkodik a svidlinghez), koriander magot és bazsalikom magot. A snidling már szépen alakul és a másik kettőből is egy megindult, egyelőre még nem derült ki, hogy melyik. Aztán a mai programnak köszönhetően tovább bővült a fűszernövénytár. Azt csak zárójelben, nekem ez is olyan angolos, hogy nagyon sok helyen levendula és rozmaring van a ház előkertjében, a téglakerítés mögött, de akkora, hogy szinte sövényszerű. Azt viszont nem használják, inkább megveszik a csomagolt friss rozmaring ágakat. Én éppen azt táplálom magamba, hogy csak annyit várjak, amíg megerősödnek, nehogy épp a használattal irtsam ki. Szóval mai program. A múltkor írtam, hogy kaptunk helyi nyári fesztiválajánlót, abból néztem ki, ideális fél szabadnapos program. A helyszín a Capel Manor Gardens volt. Gyakorlatilag egy korábban földesúri uradalom területe, aminek a története 1275 óta ismert. Ma egy nagyon érdekes izgalmas kertként működik, egy iskola is tartozik hozzá, ahol kertészkedéssel, kerttervezéssel, állatgondozással kapcsolatos szakmákat lehet tanulni. 40 év alatt a diákok száma 15-ről 3500-ra nőtt. Ma nyílt napot tartottak, enfieldi lakosoknak ingyenes belépéssel, ugrálóvárral, növényvásárral … Szóval minden nagyon stimmelt, és az időbe is pont belefért. Így esett, hogy szert tettem számtalan új növénykére potom összegért, sétáltunk egy jót, gyönyörű kertet láttunk, és hazafelé jól ki is dőltünk.

image imageimage imageimage imageimage image image image image image image

Rozmaring sövény és levendula:

image image image image image image   Végül a hazahozott kincsek: image

image

Így jobban látszanak. Balról jobbra föntről lefelé haladva rozmaring, citromos kakukkfű, alatta majoranna, levendula. Aztán alaul oregánó, zsálya, narancsos kakukkfű és sima kakukkfű.

 
2 hozzászólás

Szerző: be június 14, 2014 hüvelyk Uncategorized

 

Foci VB

Később megkérem az igazán illetékest is, hogy pár szóban egészítse ki a bejegyzést. Nem lehet elmenni a tény mellett, hogy olyan országban lakunk, ahol van értelme foci világbajnokságot nézni. Nálunk eddig nem volt tv. A dolog itt úgy működik, hogy van egy tv díj, egy éves összeg, amit ha befizet az ember, akkor a háztartásban bármilyen eszközről nézhet online adást, tv, számítógép, mobil. Ha nem fizet, nem nézhet. Itt számtalan adó online sugároz élőben, az adás megállítható, visszapörgethető. Ha nincs tv adó, akkor azonban csak a visszajátszásokat lehet megnézni. Nekünk nem az elsők között volt a tv elintézése, annyi minden más is volt, hogy én szépen tettem egy nyilatkozatot, hogy mi nem fogunk nézni online semmit sehonnan, ők megköszönték és azt mondták, hogy legközelebb 5 év múlva keresnek, addig hagynak akkor békén. Befizetni bármikor lehet persze. Természetes az is, hogy bemérésekkel azért ezt ellenőrzik és a tv adó többszörösét kell fizetni, ha mégis szórakozik az ember. Na de indult a vb és hamarosan jön a Tour de France, hát megörvendeztettem a kérdéssel az érdekelt felet, hogy mit szólna, ha … Sejteni lehet, örült. Úgyhogy most nézzük mi is. Most kezd pont Anglia az olaszokkal egy 40 perc múlva úgyhogy pont haza is ér.

Itt mindenhol minden vb, bár nem durva és tolakodó számomra.De minden akcióban szerepel, mindenhol lehet apróságokat kapni, mint zászló, szemüveg, bohócsapka piros-fehér. Van vb-s kerti szett, eldobható asztalterítő, poharak, tányérok. Alapvetően angol színekben, esetleg brazil. Több helyen az ablakok, a kocsmák, éttermek, esetleg ingatlanos fel van díszítve zászló-füzérrel, főleg egységesen angol füzér, politikailag korrekt helyeken minden ország zászlaja szerepel. Az autókon angol zászló, de láttam már itt is teljes szettet, mert még az árnyékoló is angol színekben pompázott. Megy a fogadás mindenhol, munkahelyen, irodákban.

Most csak két gyors kép a buszból. A török üzleten nagyon tetszik az óriási zászló, sajnos a fele takarásban van, a felirat Come on England lenne.

image image

 
1 hozzászólás

Szerző: be június 14, 2014 hüvelyk Uncategorized