RSS

július 2014 havi bejegyzések

Év végi miegymás

Eljutottunk mi is itt az iskolai év végére. 23-án szerdán, kettő órakor vége lett az iskolának. Itt semmi extra nincs belőle, előtte pár nappal az egész iskola felkerekedik és mindenki egyszerre elment a abba az osztályba látogatóba, ahol jövőre fogja folytatni. Bence még ajándékot is kapott az új helyen, színes ceruzát, mini jegyzettömböt, és buborékfújót. A képen a napszemüveget Fanni kapta, igaz ő a saját osztályában.

IMG_0938[1]

Ugye az év végi értékelőt megkaptuk, az a bizonyítvány és saját maguk az utolsó napokban “ünnepelgettek”. Volt ki mit tudra vagy diák napra emlékeztető rész, volt ballagáshoz hasonló. Egy-egy könyvvel elbúcsúztak az egész iskola előtt a hatodikosoktól, meg voltak búcsúkönnyek, de az a fajta otthoni ünnep nincsen.

Volt sportnap, külön az ovis-előképzősöknek, külön 1-6-ig. Fanniék is remekül szórakoztak, de ők nem értek el helyezést, viszont Bence sárga pólós csapata nyert:

IMG_0819 IMG_0846

IMG_0855

 

Az aranyérem mellé Bence oklevelet is kapott, a másik lap pedig Lilláé, az ovis év lezárása képpen.

 

 

IMG_0999

IMG_0891 IMG_0892 IMG_0893

 

A sulival nagyjából ennyi a helyzet. Fanninak már tudjuk az új tanárát, illetve ő, én csak egy nevet tudok, Bencénél még kialakulóban. Bence két művét szeretném még bemutatni.

IMG_0997

 

Ez egy tengeri szörny, amint azt a kép alá is írta. Sajnos azt nem tudtam kihúzni belőle, hogy az írás miként került a festményre. Nem volt kedve elárulni, meg nyilván neki ez nem akkora dolog, hogy most másolta, vagy valaki segített, vagy mi az ami egyedül is ment. Ez csak minket izgatna. Mindenesetre van benne hiba, de a logika jó. A kék szót, helyesen blue, kiejtve blú ő bloo-nak írta, aminek a kiejtése nagyjából megegyezik az eredetivel. Tehát ezt a szót tuti egyedül írta és bár nem tökéletes, jó felé halad.

A másikat magyarul írta, a tanító nénije kérte, hogy fordítsam, mert Bence ugyan felolvasta neki, de az mit sem ért. Nagyon nagyot nevettünk rajta:

IMG_0998

 

Voltunk Lillával ovis pikniken. Ez úgy nézett ki, hogy ovi helyett a szomszédos parkban találkoztunk, az óvó nénik játékokat játszottak a gyerekekkel, a szülők csevegtek, majd kis evészet után újra játék és végül átsétáltak a játszótérre, mi sajnos ennél a résznél leléptünk Fanni sportnapja miatt. Lilla most örült, hogy vagyok, és kicsit kivonult ebből a beszélgessünk-játszunk angolul dologból, de nem ő volt az egyetlen. Úgy láttam azok a kisgyerekek akik nem igazán beszélik a nyelvet, most nagyon szívesen ráhagyatkoztak a szülőkre. Lilla ennek ellenére ment játszani a barátaival, csak nem a “kötelező” részre, hanem maguknak. Bújócskáztak fák alatt, ezt-azt gyűjtöttek, jól érezte magát. Aztán jött az ebéd, mindenki ette a maga pakkját, meg a szinte kötelező mini zacskó csipszt, amit az ovi hozott, és a pohár szörpöt, amit szintén ők hoztak. Poharas szörp, fóliával, mint a joghurt, le lehet húzni és inni, vagy beleszúrni egy csatolt szívószálat. Ilyen keleti népeknek, mint mi nagyon tetszett a kiszerelés, viszont a keleti népek, mint mi tudják mi az a szörp, és ezzel a kissé szúrós, irtó mű ízű és rettenetesen édesítős valamivel nem tudtunk mit kezdeni.

IMG_0862 IMG_0864 IMG_0865 IMG_0870 IMG_0871 IMG_0872 IMG_0873 IMG_0885

Időközben belejöttünk a kinti kerti sütésbe is és lelkesen műveljük.

IMG_0765 IMG_0766

 

Szeptember negyedikén indul majd csak az ovi, nyolcadikán a suli. Ami csoda számba megy, hogy Andrisnak itt van szabadsága, nem maximum 3 nap szabadnap egymás mellett kiadva, hogy előtte utána szabadnap nélkül dolgozzon, hanem szabadság. Most nyáron egy hét, és ebből két napot nyaralni megyünk! Nyaralni utoljára 8 éve voltunk, tehát családilag nem, lehet ezt mondani. A gyerekek táborozni, nagymamázni voltak. Most elmegyünk Margate-be, abba a tengerparti városba, ahol én voltam pár hónapot bébiszitterkedni. Megmutatom, meg tengerpartozunk két napig.

Egyébiránt óriási terveink nincsenek a nyárra. Kihasználjuk a kertet, tanulunk, a környéket felfedezzük, helyi programokra megyünk. A belvárost már láttuk, ilyenkor úgysem nagyon lehet lépni sem az emberektől. Már voltunk a kerület nyári fesztiválján például.

Ami újdonság, hogy napirendünk van. Végig gondolva elég sok mindent lehet és kell csinálnunk, angol és magyar az első, olvasni, írni foglalkoztatókba, tv-adásokból, mondókákkal, dalokkal kiejtést, szókincset gyakorolni, meg persze játszani, kertezni…. Szóval készült egy napirend, amit megspékeltünk annyival, hogy egyes részeinél lehet csillagot gyűjteni, 7 csillag után lehet zsákba macskát húzni. A zsákbamacskákban gumicukorra,(colas, állatos, száj és fogsor formájú), áfonyára, tökmagra, banánchipsre, joghurtos mazsolára … lehet bukkanni. A lényeg, hogy nem egyformák a tasakok, a bennük lévők mennyisége és összetétele sem. Úgy jön ki ügyesen a rendszer, hogy napi egy tasak jön össze.

IMG_0994

Aztán egy pohárba dob mindenki minden zsákbamacska után egy üveggolyót, ha a golyók meghaladják a pohár peremét akkor közös ajándék van. Egy nagy kukazsákból lehet kihúzni egy közös ajándékot, például ilyeneket. Egyszerű, kis játékokról van szó, még ilyenre nem került sor, egy üveggolyó hiányzik. Az egész Bencééktől jött, illetve a lelkesedéséből, amilyen lendülettel gyűjtötte a matricákat, hogy ha kitelik, akkor kaphasson egy plüss állatot, ami addig volt az övé, amíg ki nem jött a suliból, mert Lilla elorozta. Persze Bencét nem is érdekelte, mert a megszerzés volt a lényeg, kis 7 centis jegesmaci volt, nem egy Bence méretű plüss, de boldog volt, hogy meglett. És aztán kiderült, hogy ők is gyűjtenek közösen golyókat. Hogy, hogy nem, éppen az utolsó nap előtt jött össze, hogy kigyűltek a golyók a megígért piknikre! Mik vannak! Ez adta az ötletet, hogy itthon is bevessünk egy ilyet. A dolog nagyon jól működik, nincs felesleges idő, sokat tudunk valóban tanulni is, játszani is. A nagyok lelkesek, Bence rettenetesen sokat komolyodott, és most nagyon komolyan veszi, Fanni másodikos olvasó könyvét olvassa, élvezi, alig várja az indián regényeket! Fanni élvezi, hogy van végre egy értelmes testvére, akivel valóban lehet mit kezdeni, Lilla meg Lilla. Most éppen semmi sem hat, de már látjuk, hogy csak ki kell várni, hagyni kell neki időt és kiforrja magát, mint a két nagyobb. Most a legjobb mindenkinek, ha a kedvenc hobbijának hódolhat, angol dalokat nézhet a neten. Lesz másképp is és annyira ez sem rossz dolog. Sokat tanul belőle.

IMG_0996

 
1 hozzászólás

Szerző: be július 28, 2014 hüvelyk Uncategorized

 

Lilla ovis évzárója

Ma voltunk az oviban évzárón. Még az ovi jövőhét végéig tart, de most tartották. A gyereke nagyon aranyosan, a ballagó kalapjukban ülve vártak minket szülőket. Mi szemben velük lecsücsültünk. Maga az ünnepség nem volt túl érdekes, viszont annál hosszabb és a gyerekek cukik voltak. Mindenkinek egyesével szólította a nevét az óvoda vezető, majd ki kellett hozzá sétálni. A gyerkőc hosszas és kissé diplomata körökben szokásos kamerába mosolygós kézfogás kíséretében (aminek az volt a lényege, hogy a nagy pillanatot a szülő tuti elkaphassa a fénygépezővel) mindenki kapott egy emléklapot, hogy sikeresen túljutott az éven. Mire minden gyerekkel lassan, komótosan végeztek eltelt egy csomó idő. Aztán elénekeltek egy pár dalt közösen és vége is volt. Lehetett még venni csoportképet, és a gyerekek többsége kapott egy emlékkönyvet. Mi Lillával sajnos még nem, mert nem járt még olyan sokat, neki gyűlik a könyvre való és jövőre kapjuk meg. A/3-as nagy kartonok közé fogott “könyv”, ami tele van a gyermekről készült fotóval, a rajzokkal, festményekkel, ragasztmányokkal, és mellette dátumok, és egyéb kiegészítő szöveg. Igazság szerint jó ötlet és kicsit sajnáljuk, hogy most ilyet nem kaptunk, de sebaj, nekünk annál vaskosabb nézegetni valónk lesz jövőre.

IMG_3245 IMG_3246 IMG_3247 IMG_3248 IMG_3249

Az ovis dolgozól általában kékben és sárgában vannak. Lilla nem mindenkinek tudja a nevét, és mi sem találkoztunk mindenkivel, bár elég sokkal, mert ugye mi csak fél napospk vagyunk és mindig csak délelőttösök. Volt pár idegen arc a gyerekek és felnőttek között is. Aki nekünk “fontos” az például az a török néni, Tülay (Tüláj), aki a képen szürke melegítőalsóban, és kék pulcsiban van. Ő az egyik olyan, aki mindig van és akit Lilla nagyon szeret.

IMG_3250 IMG_3251 IMG_3252

Sárga pólóban középen, fekete szemüvegben az ovi vezető, Stella.

IMG_3253 IMG_3255 IMG_3256 IMG_3257 IMG_3258 IMG_3259 IMG_3260 IMG_3261 IMG_3262 IMG_3263

Természetesen Jibs, akivel néha nagy az egyetértés, néha nem szeretik egymást. Majd meglátjuk, ő is, ahogy még sokan szerencsére maradnak jövőre is.

IMG_0783[1]

 
1 hozzászólás

Szerző: be július 15, 2014 hüvelyk Uncategorized

 

Tour de Park

image

 
2 hozzászólás

Szerző: be július 14, 2014 hüvelyk Uncategorized

 

Yorkshire pudding

Nem alakul at a blog konyhai blogga, a jelenleg angol gasztronomiaval nem igen lehetne oldalakat megtolteni. Ma vasarnap leven ismet Sunday Roast az ebed. Sult hus, martas, zoldsegek. Alapvetoen egyszeru, de jol varialhato. A husok is varialhatok, a borso lehet szemes, vagy pure. A repa, feherrepa sutve, vagy egy vajas-borsos pure formajaban. Aztan a krumpli lehet hasab vagy steak vagy akar krumpli helyett lehet yorkshire pudding. Ma kiprobaltuk es ugyan elsore nem toleletes, de megosztom, mert nagyon finom. A recept maga egyszeru, 4 tojast kell habverovel osszedolgozni 200 g liszttel, 200 ml tejjel, so, esetleg bors es barmilyen fuszer, rozmaring. A mienkbe csak so kerult. Igen, palacsinta teszta szeruseget kell kapnunk, a vegeredmeny pedig kepviselo fank hatas lesz. A trukk innentol jon. 12 darabos muffinformat tepsire teszunk, bele vagy egy kanal zsir, vagy olaj. Minden kis rekeszbe es 190-200 fokon annyira fel kell heviteni, hogy mikor belekanalazzuk a tesztat az sistergosen, szinte fustolve azonnal sulni kezdjen. Egy adagba nem kerul sok teszta, ez a mennyiseg pont 12re eleg. Be a sutobe es 20-25 percig sutni. Magasra kiemelkedik es szepen megbarnul. Akkor jo, ha mar nem csak eppen van szine, hanem kicsit sultebb, akkor nem esik ossze, annyira. Kivul ropogosnak, belul puhanak kell lennie! Szoszos hussal valoban isteni!!! (Nem egy tul sok, jollakashoz nekunk mindenkepp keves otunknek) Sok sikert hozza!

image

Es igy nez ki talalva:

image

 
1 hozzászólás

Szerző: be július 13, 2014 hüvelyk Uncategorized

 

Szülinapi Tour de France

DSC04866

Most volt Andris szülinapja. Ahogy illik az ember jó előre gondolkodik az ajándékon, és talán már kiderült nagyon szeret biciklizni, egyik nagy kedvence volt a Tour de France, otthon órákig nézte a tv-ben. Na innen jött az ötlet, hogy idén megrendeztetem neki itt Londonban! Októberre fel van adva a lecke, akkor az én szülinapom következik!

A viccet félretéve rettenetes nagy öröm volt, amikor kiderült, hogy a Tour idén 3 napot Angliában tölt, ebből egyet Londonban, az meg már csak hab volt a tortán, hogy mindez a szülinapja előtti napon. Természetesen kérte a hétfőt szabadnapnak és bocsánat a világtól, de nem okozott túl nagy lelkiismereti problémát, hogy a gyerekeket aznap nem vittük iskolába. Eddig nem hiányoztak egy napot sem. A szülőknek 3 egymást követő nap is van lehetősége orvosi igazolás nélkül otthon tartani a csemetét, akár egy évben többször is. Szigorúan veszik a hiányzást, és ha túl sok ilyen otthon tartás fordulna elő, akkor elbeszélgetés keretében rákérdeznének, hogy mi a baj, illetve ha a gyerek nem megy iskolába azonnal üzenet a szülőnek, hogy ma nem volt regisztrálva, mi az ok és valójában az orvosi igazolásos hiányzásokat sem szeretik túlzottan. Ennek ellenére úgy gondoltuk, hogy két ilyen remekül haladó növendék esetében, akik eddig ráadásul hiányzásmentesek voltak igazán lehet egy kicsit családi programozni. Az kivitelezhetetlen lett volna, hogy a suliba tudjunk értük időre menni.

Maga a verseny útvonala egy órányi buszozásra ment tőlünk, kiválasztottunk egy erdős szakaszt. Amit a térkép alapján láttunk, hogy van egyenes rész, körforgalom, valamilyen épület, és egy benzinkút. Egyébként egy nagy erdő, min keresztül megy az út. Gondoltuk jó lesz, plédet lehet leteríteni, lehet menni az erdőbe sétálni, pisilni. Benzinkúton lesz talán valami enni-innivaló, ha esetleg nem lenne elég.

Mivel ez olyan jó szülinapos programnak ígérkezett, meg azt sejtettük, ha már kért napot, akkor kedden, a napján majd dolgozik, de a gyerekek mindenképp mennek suliba, szóval hétfő lett a köszöntés napja. Ajándékok tekintetében nagy meglepetést nem sikerült okoznom, mert előre megkérdeztem, hogy mit szólna touros dolgokhoz. Ha nem szeretne, akkor van ötletem, de ha meg szeretne akkor felesleges mást és azt meg nem kap. Hát így lett póló, sapka, kulcstartó és bögre is. Az egyik póló és a sapka a képeken is látszik majd.

A napunk azzal indult, hogy a gyerekek berobbantak a szobába babakék, szülinapos-fiú feliratos lufikkal és olyan kis szerkezetekkel, amivel papírcsíkocskákat lehet pukkanás és füst kíséretében kilőni.

IMG_0647 IMG_0649

Luficsata után összekészülődtünk és nekiindultunk az útnak. Azt tudtuk, hogy lesznek útlezárások, de úgy tudtuk, hogy 10-től. Mikor megérkeztünk ahhoz a mini buszpályaudvarhoz, ahol át kellett szállnunk több meglepetés is ért minket. A 255-ös busz megállója buszútvonal tervezőnkön nem szerepelt. Jó. Aztán persze meglett ügyesen a megálló, rajta a járatszámmal, azt hittük pár perc, semmi gond. Gyanúsan nézegettük, hogy nem csak a jól ismert londoni piros emeletes buszokat és azoknak emelet nélküli kistestvéreit látjuk, hanem más festésű buszokat is. Aztán a kiírt időben megindult egy alacsony fehér-kék busz, felirat, tábla, szám, minden nélkül a mi buszmegállónkba. Andris megkérdezte, hogy ez lenne a 255-ös, mire a válasz az volt, hogy igen, de hova megyünk. Mondta, hogy Loughton, a kinézett körforgalom ugyanis itt van. Azt mondta, ááááh, az le van zárva kilenctől. Ő most csak a Marriot hotelig megy, és utána nincs is már út, és csak a zöld mindenséges lehet keresztül menni, és emelkedő, és a gyerekekkel, ááááh. Kavarogtak bennünk a gondolatok külön-külön, idő nem volt nagyon találgatni, hogy most mi legyen, hisz a busz indult volna, úgyhogy nem szálltunk végül fel rá, hanem gyorsan nekiestünk a térképnek. Kiderült, hogy a busz a távjának olyan háromnegyedéig azért elmegy, ott van a Hotel. Aztán hát azon voltunk, hogy amúgy menne tovább, csak van ott út, a jármű forgalomtól van elzárva, tőlünk talán nem és hát csak lesz valami, de négykézláb is elmegyünk. Ebbe persze beleszámoltuk az angolos lustaságot, a pánikkeltést és társait, azaz osztottuk egy párszor a buszsofőr kétségbeesését, de az igazságot megvallva nem voltunk nyugodtak. Mire mindezt kivariáltuk jött is a következő busz. Ugyanúgy kék-fehér mindenféle különösebb ismertető jelzés nélkül. Felszálltunk, majd közölte a sofőr, hogy ide nem jó a “bkv”-s kártyánk, itt vegyünk jegyet, rutinosan nem mentünk bele a hova megyünk kérdésbe, csak montuk, hogy a Marriot-ig kérünk kettőt. Szépen összeállt a kép, egy rendes, igazi távolsági buszon voltunk. (Salgótarjániaknak mondom, hogy olyan jó kis kazári sárga buszon, csak alacsony padlós kivitelben.) A busz a londoni bkv, azaz TfL buszaitól érezhetően rosszabb állapotú, lassú és zörgős, ami a többi buszra itt nem jellemző. Plüssökkel, Chelsea relikviákkal és családi kreatív ajándékokkal felturbózva. A sofőr fülke ajtajára felakasztva a termoszos kávé, kis cigiszag, menet közben kávézás. Mindehhez jött a jegyen feltüntetett cégnév, Road Runner, azaz Kengyelfutó Gyalogkakukk! Nagyon tetszett. A vidék is, amerre mentünk, igazi régi angol kis utcák, régi házak (mondjuk a mi sorunkon van 1882-es, az nem számít réginek), fogadó épület…

Aztán kiértünk a házak közül, csak mi maradtunk, és végül egyszer csak megálltunk. Andris kérdezte, hogy ez a hotel, mire megint egy igen, de hova akarunk menni volt a válasz. Mondta Andris, hogy a Tourra, majd megtárgyalták, hogy van egy körforgalom, amiben ő megfordul itt nem messze, és akkor addig elvisz. Szuper. A körforgalomban a mi utunk széléhez ki is volt készítve a lezárt út tábla, de konkrétan nem volt kitéve az út közepére, így a sofőrünk morgott egyet a bajsza alatt, hogy hát pedig azt mondták le lesz zárva, hát akkor menjünk és mentünk!!! Annyira rendes volt, hogy tulajdonképpen elvitt minket a tervezett célig és bár nem lett volna egy kivitelezhetetlen útszakasz sétálva sem, de mindenképpen nagy segítség volt.

A helyszín már nem okozott meglepetést, valóban volt egy körforgalom, mellette egy steak-ház, egy benzinkút, egyébként pedig egy éppen olyan erdő, mint amiket otthon is látna az ember. Nekem annyi különbséggel, hogy inkább gyerekkori élményként van előttem ilyen dúsabb aljnövényzet, mint itt volt. Páfrányok, csalán …

Mi a körforgalom oldalában leterítettük a szőnyegünket, vittünk rajzolós dolgokat, foglalkoztató füzetet, kisautót, mesekönyvet, enni-innivalót, úgyhogy elvoltunk jól. Két és fél órát vártunk az első izgalmakig. Mikor mi érkeztünk már akkor is voltak, főleg az út szélén kis kempingszékeken ültek. Aztán csak jöttek-jöttek. Egyrészt nem éreztünk zsúfoltságot, másrészt ha jól körülnéztünk azért elég sokan voltak. Többen jöttek biciklivel is, akiket az út szélén ülők tapssal, füttyel, biztatásokkal fogadtak, ami nagyon vicces és kedves is volt egyben. Volt olyan apuka, aki a kislányával több kört is tett, hogy a kicsit éljenezze a tömeg. Voltak, gyerünk, hajrá, meg tudod csinálni bekiabálások idősebbeknek. Jó hangulat volt. Amit utólag megállapítottunk, hogy itt kevesebb verseny-élményt lehetett kapni, az egész két perc alatt elvonult, viszont több hangulatot.

DSC04849 DSC04850 DSC04853 DSC04854 DSC04855 DSC04857 DSC04862

Voltak itt is úgy, mint a parkban mondhatni kiöltözött emberek, voltak kifejezetten idős párok, de a személyes kedvenceink az anya-lánya-unokája hármas voltak. Csináltam egy gyerekfotónak álcázott képet. A pöttyös sapkában a nagymama látható, ezt ott a helyszínen kapta, a barna ujjatlanban a lánya van, az unoka sajnos arrább állt, de igazából a nagyin van a hangsúly. Karonfogva vezetve érkezett, látszik, hogy ők sem kifejezetten erdei túra ruhában jöttek. De a csúcs a kis üveg vörösborocska, amit üvegpohárból elkortyoltak, a pohár látszik is a kempingszékhez tartozó kis asztalka pohártartó mélyedésében.

IMG_0692[1]

Készült olyan kép is, amely nagyjából érzékelteti a tömeget, ez még nem a végleges állapot:

IMG_0687[1]

Meg még egy kicsi hangulat fotó, pacsi a rendőrrel, és Mrs Cow, ahogy a tehén néni mondta. Táncolt, ölelgetett, igazán nem tudjuk, hogy mi volt a szerepe.

DSC04883DSC04913

Aztán a két és fél óra várakozás után elindult a karaván. Jött egy jó pár autó, motor, jöttek kisteherautók, csapatok, rendezők, szponzorok. Volt, hogy zene szólt, volt, hogy mikrofonba beszéltek, volt sok promóciós termék szórás. így lett a nagyinak pöttyös sapkája, de mi is begyűjtöttünk két frizbit, két doboz teát, egy bocis kulcstartót, egy karkötőt. A dupla példányok úgy jöttek létre, hogy a fiúk elhagyva a telephelyet bemerészkedtek egy kicsit odébb a körforgalmat megelőző útszakaszra, az úttestre.

DSC04880  DSC04885 DSC04886 DSC04891 DSC04892 DSC04893 DSC04894 DSC04895 DSC04898 DSC04899  DSC04901 DSC04904 DSC04910 DSC04911  DSC04921 DSC04924 DSC04930 DSC04943 DSC04945 DSC04947 DSC04949 DSC04969

És egyszer csak jöttek, elől ketten, aztán szinte teljesen egyben a többiek:

DSC04973 DSC04974 DSC04975 DSC04976 DSC04979 DSC04980 DSC04981 DSC04982 DSC04983 DSC04984 DSC04985 DSC04986 DSC04987 DSC04989 DSC04990 DSC04991 DSC04992 DSC04993 DSC04994 DSC04999 DSC05000 DSC05001 DSC05002 DSC05003 DSC05004 DSC05005 DSC05006 DSC05007

Videó is készült, sajnos azt nem tudom ide feltenni, de ha valakit érdekel a facebookon megosztottam. (Ha esetleg külön szeretné valaki szívesen el is küldöm.)

Mintegy két perc volt az egész, de nagy élmény volt. Olyan tempóval húztak el az ember szeme előtt, hogy egyes egyéneket kivenni nem igazán lehetett. Én nagyon izgultam, hogy fel tudjam venni, meg én nem is láttam előre, hogy jönnek. Olyan helyen és szögben álltam, hogy csak amikor a szemem előtt voltak, akkor láttam őket, aki látta a videót pontosan látta, amit én éltem át, egyszer csak sisakok cikáznak a szemem előtt, őrült tempóban.

Andrisnak szerencsére remek helye volt az úttesten, látta, ahogy jönnek, egyszer csak a rendőrök kiterelték az embereket, és megjelent egy széles, gyors biciklis raj, aztán a raj a lába előtt húzott el, ha akarja megérinti őket. Azt hiszem mindenki el tudja képzelni a saját életében a saját kedvencekkel kapcsolatosan azt az élményt, amikor egyszer csak valami konkrét karnyújtásra van, hogy része lehetett az ember. A pillanat nagyon felemelő volt. Ugyanakkor azt is beszéltük, hogy milyen érdekes, az egész ott létünk olyan természetes volt, hisz mi is Londonban, a Tour is, nyilván való volt, hogy ott voltunk és a helyzet alig különbözött egy otthoni rallytól. (Persze az is úgy van, hogy Londontól sem esünk minden nap hasra, mert akkor fel sem kelnénk a földről. Egészen olyan hétköznapi módon tudunk itt lenni, mint Salgótarjánban, vagy aztán Budapesten. Aztán meg vannak pillanatok, amikor belénk hasít, hogy – nem tudom szebben – basszus, hisz itt vagyunk!!!)

Aztán az emberek megindultak hazafelé, mi is szépen összepakoltunk és mivel a rendes sofőr bácsi valahogy nem jött elénk, most azért mégis csak gyalog kellett mennünk. Egy folyamatos, enyhe lejtő volt az út. Ment könnyen a séta, bár azért a gyerekek fáradtak voltak, főleg Lilla. A buszút simán ment, főleg úgy, hogy a visszafelé vivő távolságin végül még fizettek is, hogy velük utazzunk, 5 fontos helyett 10 fontosból adott vissza a sofőr, 1 font 20 pennyt ért meg nekik a mi utaztatásunk.

Otthon kiültünk a kertbe és jött a nap végére az Eszterházy torta az ünnepeltnek, szétnyíló, daloló szökőkút gyertyával ahogy kell, csak a kertben a széllel nem számítottam, úgyhogy arról így nincs sajnos kép. De a hangulat a fő, az meg jutott aznapra bőven. Isten éltessen!!!

IMG_0710

 

 

 

 
2 hozzászólás

Szerző: be július 11, 2014 hüvelyk Uncategorized

 

Osztálykép kiegészítés

Sajnos a korábban feltöltött képek külön ablakban fordítva jelentek meg. Most újra lefotóztam és felteszem, kiegészítve a mai nap Lilláról kapott ballagási képpel (igaz ő nem ballag, de ez nem számít) Illetve a nap híre, hogy a sulisok megkapták magukról az éves jelentést! Ezt is fotóztam. Sajna Lilla és a jelentés szerintem megint nem lesz jó, pedig a telefont már minden irányba elforgattam és mindent csináltam. Most kicsit nem értem.

IMG_0723[1]IMG_0729[1] IMG_0730[1] IMG_0731[1] IMG_0734[1]

IMG_0748[1] 

IMG_0749[1]

Az éves jelentésben természetesen az egyik fő hangsúly ott van, hogy nem tudnak még jól angolul. Nekem az is csoda, ahol most tartanak, de nyilván egy hivatalos éves jellemzés nem azt írja, hogy négy hónap után milyen szuperek, hanem konkrétan leírja, hogy mik a nehézségeik. Ezen felül azonban csupa jók vannak benne, és a szintjüktől függetlenül megdicsérték őket a szorgalmuk tekintetében és azért az is szerepel benne, hogy sokat fejlődtek. Olyanokat írtak, hogy Bence nagyon önálló, kevés felnőtt segítséget igényel, bizonyította, hogy keményen dolgozó és elszánt fiú, boldog tagja az osztálynak és szeret suliban lenni, pozitív a hozzáállása és keményen dolgozott, hogy fejlődjön. Fanninak  pedig, hogy ügyesen olvas széles skálán egyszerű szavakat és számtalan nehezebb szót is, elszánt az olvasás tekintetében és kitartó.  Egyszerű mondatokat képes önállóan írni, jól betűz, megy neki pár trükkösebb szó betűzése is, egyre magabiztosabb a beszéde, ahogy egyre több szót ismer és egyre jobban érti a környezetében zajló beszélgetéseket. Matekból extrán ki van emelve, de jól megy neki a tudományok tantárgy is.

Még egyszer ismétlem azért nem egy csupa ömlengés, mert lépten-nyomon valami utalás van arra, hogy a nyelv, de hát ez nyilván való, és nagyon sok “következő lépés” is szerepel az egyes blokkok részletezésénél, hogy mind a suliban, mind otthon merre kell tovább haladni! Az út azért jó, és külön öröm, hogy a szorgalmas és ügyes Fanni mellett Bence sem marad el, és megállja a helyét koncentrálás, kemény munka és szorgalom terén!

 
2 hozzászólás

Szerző: be július 11, 2014 hüvelyk Uncategorized

 

Online shopping

Az hamar feltunt, hogy annak ellenere, hogy az uzletekben mindig nagy tomeg vasarol, meg sem igen latunk olyan malhas cipekedoket, mint mi vagyunk. Ennek ket oka van szerintunk. Egyik az auto, masik az online vasarlas, igy aktualisan par szatyornyi dolgot vesznek, de a spajzot autoval vagy online toltik fel. Mikor mar rendezodtek anyagi soraink, jobban atlattam a havi kiadasokat es beveteleket, meg az arakkal, uzletekkel is tisztaba kerultem, akkor jott a nagy otlet, probaljuk ki a hazhoz szallitosdit. Kulonfele okok miatt a Tesco az egyik fo uzlet, ahol vasarolunk. Most ne menjunk bele, hogy ez mennyire elitelendo, momentan jobb verzio nincs. Nagyon megorultem, mert kiderult, hogy orankenti kiszallitasi idopontok kozul lehet valasztani es a kevesbe frekventalt, nekem annal jobban megfelelo idopontok 1 fontba kerulnek es az elso rendelesbol 12 fontot leszamolnak. Van egy 25 fontos hatar, ami alatt plusz negy fontot felszamolnak. Ez az osszeg nem elkolthetetlenul sok, de azert nem mindent innen veszek es nem esz nelkul, ugyhogy nalam ugy allt be, hogy par hetente rendelek egy adagot altalaban 8-9 kozotti esti kiszallitassal. Muanyag rekeszekben erkezik az aru, mert tobb pontot kapok, ha nem kerek szatyrot es amugy is annyi van, hogy nem gyozzuk gyujteni. A dolog teljesen jol mukodik, azt hozzak amit kertem, friss, normalis, de azert foleg a cipekedos dolgokra megyek, mint liszt, rizs, mosopor … Van olyan opcio, hogy helyettesitik a rendelesemet, ha megengedem nekik. Ez azt jelenti, ha nincs eppen az, amit en rendeltem, akkor mas markat hoznak, arban csak dragabbat, de kulonbozetet nem szamolnak fel. Ritka, amikor ragaszkodom adott markahoz es ha ilyen elofordult valoban jo vagy jobb arut kaptunk. A legutobb viszont extra jol jartunk es kozben meg a hasunkat is fogtuk az angol logikan. A kavegepunkbe csak szemes kavet tudunk onteni, ami a tea orszagaban nem a legszerencsesebb. Nagyon orultem, amikor lattam, hogy ha ket tescos kavet rendelek, akkor az osszesen 8 font most akciosan. Lecsaptam ra, mert mar volt hozza szerencsenk es finom arabica, amugy ennyi kave minimum 10 font. Erre kaptunk Illy kavekat, raadasul legmentes csodas fem dobozban es a sulya is nagyobb, mert rendesen 250 g, itt meg valamilyen oknal fogva 227 g a kiszereles. Az Illy ara egy darabnak 6,5 font. Nem ertettuk eloszor, hogy ok, hogy a kis tescos nem volt, de nem ez kovetkezik boven az ar szerint a sorban, aztan a honlapot bongeszve rajottunk. Ez az Illy most eppen ugyanolyan akcioban volt, mint a mi valasztasunk, ha kettot rendelunk egyszerre akkor olcsobb, jelesul 12 font. Szoval igy tortent, hogy a Tesco megajandekozott egy masfelszer dragabb kaveval, grammra meg kicsit tobbel is es ket femdobozzal is.

 
2 hozzászólás

Szerző: be július 11, 2014 hüvelyk Uncategorized