RSS

Remembrance Day – Emlékezés Napja

27 nov

Olyan szépet írtam, de megpróbálom újra.

Szóval minden év november 11-én az Emlékezés Napját ünneplik az első világháború majd minden győztes országában. A dátum az 1918. 11.11-én aláírt fegyverszüneti megállapodás évfordulója. A brit birodalomban az ünnep jelképévé a pipacs vált (poppy), aminek az az oka, hogy az 1919-ben megalakult Brit Légió, egy a veteránokat és az elhunytak családjait támogató szervezet ezt választotta jelképeként. Ma a pipacs az alázat jelképe az elhunyt hősök és a veterán katonákkal szemben. Hogy maga a szervezet miért a pipacsot választotta az pedig egészen Napoléonig nyúlik vissza. A legenda szerint a waterloo-i harcmező ugyanis pár nappal a véres ütközet után vérvörös pipacsmezővé vált. Ez a kép ihlette meg azt a brit katonát, aki barátját elvesztve az ypres-i csatában verset írt és végül így esett a választás a pipacsra.

Flamand mezőkön

Flanders mezején pipacsok nõnek
Keresztjei közt egy temetõnek
Ez jelöli a mi helyünket; s bár fenn az égen
Még bátran szól a pacsirta ének
Lenn, az ágyúdörgésben nem hallod õket.

Mi vagyunk a halottak, kik pár napja még
Éltünk, elestünk, ragyogott ránk a naplemente
Szerettünk, szerettek minket s most itt a vég,
Flanders mezején.

Viaskodjatok Ti az ellenséggel;
Átadjuk a fáklyát elhaló kézzel;
Vigyétek Ti azt magasra tartva.
De ha hûtlenek lesztek hozzánk, mélyén a sírnak
Mi nem tudunk aludni, bár pipacsok nyílnak
Flanders mezején.

 John McCrae

Ebben az időszakban minden pipacsba borul. Az emberek kokárda szerűen pipacsot tűznek a ruhájukra, az emlékhelyekre pipacskoszorúk kerülnek, a mi háborús emlékművünknél még a virágágyás is pipacsot jelképezett. Konkrét elhunyt emlékére pedig kis fa “egyen” keresztet készítenek, amin szintén van pipacs. Mivel a dátum nap szerint mindig változó, hogy mikorra esik, ezért a megemlékezéseket a legközelebb eső vasárnap tartják, de 11. hó 11-én 11 órakor 2 perces néma csenddel fejezik ki tiszteletüket. A két perces csend éppen egy áruházban ért minket, ahol mikrofonba szóltak, hogy indul a két perc, az áruház el is csendesedett, az emberek többsége némán meg is állt, majd a két perc leteltével megköszönték a tiszteletadást.

Én korábban már jártam ebben az időszakban Londonban, akkor a Westminster apátság kertje volt elborítva a már említett kis keresztekkel:

Igazából a látvány csodálatos, az egyszerű, de egységes megjelenés miatt. Idén pedig a Tower kerámia pipacsait láttuk, ami szintén gyönyörű volt, mint látvány.

IMG_6155 IMG_6152 IMG_1788 IMG_1787 IMG_1786 IMG_1783

Ahogy írtam hozzánk nagyon közel is van egy háborús emlékmű, ahol tartottak egy felvonulással egybekötött megemlékezést, úgyhogy a gyerekkel elmentem megnézni. Nagyon tetszett is nekik a felvonulás része, kis és nagy katonák, masírozás, vezényszavak …imageimageimageimageimageimageimageimage

Amint talán látszik ők is masíroztak ügyesen. Majd odaérve az emlékműhöz megtartották a megemlékezést. Volt egy pár mondatban szó arról, hogy miért is vagyunk itt, hogy a háború éppen száz éve indult, mennyi áldozata volt. Majd következett egy ima, valamilyen vallási ének, többen a tömegből is énekelték. A hivatalos és a magán koszorúzással folytatódott a megemlékezés, talán ez volt a leghosszabb rész, majd egy újabb beszéd, ami a felelősségről szólt. Arról, hogy azért fontos emlékezni, mert ezzel emlékeztetjük magunkat a felelősségre is, hogy a gyermekeinket úgy neveljük, hogy ilyen még egyszer ne történhessen meg. Ez volt kicsit jobban körbejárva. Majd felszólítottak imára, melyben imádkozzunk az elhunytakért, a királynőért és a kormányért, hogy helyes úton tartsák az országok, és végül a himnusz következett. És most nehéz írni. Nem vagyok ilyen ünnepléshez szokva. Felemelő nyugalommal ünnepelni nagyon jó volt, csak éppen miért brit zászló leng mindenhol, miért csak a brit himnuszt éneklik, én most hol is vagyok ebben. Nem volt politika, és persze egy sablon beszéd volt, de a hatását elérte. Közösen gondoltunk közös múltra, közös jövőképet is kaptunk, ami politika felett áll és valahogy abban a 10 percben nem is szeretne mást az ember. Aztán sok mindenről lehet gondolni sok mindent. De nem morajlott senki, mikor imára szólították a kormányért. Én meg hazagondoltam, az otthon megéltekre, a most olvasott helyzetre. A katonáink emlékére és a kis lelkemnek viszont eldúdoltam a magyar himnuszt. Azt azért hozzáteszem, hogy minden elesett katonának szól az ünnep, de persze mindenki a sajátjára gondol. Ezek azok a percek, amikor jó, hogy vannak gyerekek, akiknek a legnagyobb kérdés, hogy a koszorúzó tűzoltó bácsi barátai hol vannak, mert többen is jöttek, de csak egy koszorúzott. És akkor megkerestük őket.

Reklámok
 
Hozzászólás

Szerző: be november 27, 2014 hüvelyk Uncategorized

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: