RSS

június 2015 havi bejegyzések

Lilla ovis megbeszélés

Lilla év végén elbúcsúzik az oviból. Ennek okán azzal az óvónővel, aki Lilláért felelős leültünk és átbeszéltük a kiscsajt. Itt az oviban az a szokás, hogy az egy-egy ünnep alkalmával készített dolgokon kívül nem kapunk meg semmit, hanem a suliba indulás előtti évzárón kiadják a gyermekről készített dossziét. Ebben szerepelnek művei és ovis életképek róla. Igazából ezt a dossziét mutatta végig nekünk Martha, illetve neki ki kell tölteni az iskola felé egy adatlapot, amiből a gyermek fejlettségi szintjéről tudnak tájékozódni az iskolában. Ha valami nem a korának megfelelő, vagy valamely témakör hiányzik a gyermek érdeklődéséből, akkor a suliban arra külön odafigyelnek. A mi felelősünk Martha, konkrétan nem tudjuk a származását, de nyelvében spanyol. Ő eddig is próbált egyszer kétszer pár mondatot mesélni Lilláról, de hosszas beszélgetést sajnos nem lehet vele folytatni, mert nagyon rosszul beszél angolul. Rengeteg spanyol belekavarodással, helytelen nyelvtannal és sokszor csak a mondatok kulcsszavait sorolja egymás után, úgy kell az embernek gondolatban kiegészíteni, hogy hogyan állhat össze mondattá. Szóval elég körülményes a beszélgetés vele. Mi nem is igazán örültünk neki, hogy Lilla hozzákerült, de igazából csak három órát tölt ott, van sok óvónéni és amennyi láttuk elég sokat van másokkal, az angol csak ragadt rá, úgyhogy szólni nem szóltunk. Lilla szereti, mint embert, de nem úgy érezzük, hogy tanárként vagy őt irányító személyként elfogadná. Negyed óra volt előírva a megbeszélésre, hármasban leültünk kis ovis székekre egy körbe, aztán először Martha megmutatta a dossziét. Nagyon nehéz szavakkal átadni az egészet. A végén már nem mertünk egymásra nézni, nehogy valamelyikünk ne bírja visszatartani a nevetést. Ugyanakkor a mai napig nem tudjuk feldolgozni, hogy hogy tudta a 3 szintű papírját  megszerezni és hogy látezhet, hogy gyerekeket taníthat angolra szegényem. A kezdetektől itt van az oviban, tahát minimum másfél éve itt él. Lilla rendszeresen hímnemű volt, volt, hogy csak mutogatott. Az adatlapot én olvastam és mondtam, hogy igen ezt tudja, az nem érdekli ..stb. Andrisnak az adatlap fejjel lefelé volt, mégis előbb elolvasta, mint Martha, aki ugyanakkor ragaszkodott hozzá, hogy értelmezze nekünk a leírtakat, na itt jöttek mutogatós részek is. Numbers (nambörz – számok) helyett numbres (numbresz) hangzott el folyamatosan, nem tudta a katicát, a sünre a szavaiból nem jöttünk rá, csak láttuk mit készített Lilla. A dossziéban rosszul leírt címkék… Egy szürreális filmforgatás közepén éreztük magunkat, ahogy Angliában egy óvodában spanyolosan angolosan mutogatósan próbál valamit elmondani egy hölgy, akik a gyermekünk óvodai előmeneteléért lenne felelős. Viszont legalább újabb energialöket a szeptemberi munkakereséshez.

Egyébiránt azt tudtuk meg, hogy Lilla nagyon ügyes. A felnőttekkel kevesebbet, Marthaval még kevesebbet beszél, ugyanakkor a gyerekekkel be nem áll a szája, és helyesen is beszéli az angolt. Martha megállapítása az volt, hogy Lilla ide azért jár, hogy a gyerekekkel játsszon, mert a feladatokba nem annyira szeret belefolyni. Ez nem újdonság, ő a barátaival szeretne lenni, alig várja mindig az ovit. Aztán más kérdés, hogy minden délben azzal fogad, hogy senki nem a barátom. Egy hét után aztán már jobban körüljártam vele ezt a témát, kiderült, hogy nem hajlandók mindig azt csinálni, amit Lilla diktál, szóval innen jön a “nem a barátom, velem senki nem játszik” szöveg. Persze, nemet mondtak valami ötletére. Ha festés, tanulás, bármi van, akkor az egy lehetőség a gyerekeknek, csatlakozhatnak. Persze egy idő után azért valahogy mégis leültetik erre-arra, de nagyon sokszor csak egy lehetőség a felnőttekkel való közös foglalkozás. Hát Lillára vadászni kell. Ő ezt nekem korábban is elmondta, hogy Martha csak mindig mondja, hogy bla-bla-bla-bla üljek le, fessek, rajzoljak neked, meg apának, meg mindenkinek. Nem hagyja, hogy a magam dolgát csináljam. Én mindig csak a magam dolgát akarom csinálni! Azért van olyan nevelő, akire hallgat, meg akivel szívesen készít ezt-azt, csak az pont nem Martha.

Fejlettségében minden rendben, nyelvi gond sem lesz, mert azt mondta Martha, ha jól beszéli a saját anyanyelvét, múlt idő, időérzékelés ilyesmik stabilak, akkor a hosszabb, komolyabb iskolai foglalkozásokkal ezek pikk-pakk meglesznek angolul. Igazából ami nem került nála kipipálásra, hogy érdeklik-e a számok, hogy megjegyzi nekem azt, hogy jééé az kettő váza ott. Hát erre mondtuk, hogy talán annyira nem jellemző. Nem foglalkoztatja a pénz, na bumm. És nem érdekli, hogy kinek mi a foglalkozása. Amúgy szuper a csaj, de hát ezt eddig is tudtuk!

Reklámok
 
Hozzászólás

Szerző: be június 24, 2015 hüvelyk Uncategorized

 

Sulis fotók

Elkészültek az idei osztályfotók az iskolában. Lilla fotózása csak 30-án lesz.

IMG_4029[1]IMG_4030[1]IMG_4026[1]IMG_4028[1]

 
2 hozzászólás

Szerző: be június 24, 2015 hüvelyk Uncategorized

 

Videók

Fanni márciusi táncbemutatójáról megkaptuk a dvd-t, így nekifeküdtem a videók témakörre. A youtube-on a nevemre keresve vagy ezzel a linkkel elérhetők a videók:

https://www.youtube.com/channel/UCKeDXt2PBBccLhTuvEERgSA/videos

A táncbemutatón kívül karácsonyi sulis bemutatókról vannak még videók. A minőségért előre is elnézést, Bencééket nagyon messziről tudtam csak venni, ráadásul ülni lehetett csak. Bence nagy füles manó sapkában látható (meg kék pulcsiban … :)). Nem mindig énekel, mert a két elsős osztályt  egybe ültették, voltak külön és közösen énekelt dalok. Fanni talán felfedezhetőbb. A hallható magyar hangok nem mi vagyunk, hanem a suli másik magyar szülőpárosa. A táncot pedig gondolom központilag vették fel, a dvd-t a suliban lehetett megrendelni, úgyhogy nem saját felvétel.

Jó szórakozást!

 
Hozzászólás

Szerző: be június 21, 2015 hüvelyk Uncategorized

 

Capel Manor Garden

Figyelmes olvasóink talán emlékeznek, hogy tavaly már jártunk ebben a gyönyörű kertben. Azért a rövid tudnivalót róla gyorsan idemásolom a múltkori bejegyzésből.  ” .. egy korábban földesúri uradalom területe, aminek a története 1275 óta ismert. Ma egy nagyon érdekes izgalmas kertként működik, egy iskola is tartozik hozzá, ahol kertészkedéssel, kerttervezéssel, állatgondozással kapcsolatos szakmákat lehet tanulni. 40 év alatt a diákok száma 15-ről 3500-ra nőtt.”  A kiskert története itt indult tavaly, ugyanis akkori látogatásunkkor vásároltuk az első növényeket. Tulajdonképpen idén már előre készültünk az újabb nyílt napra. Sokszoros öröm, mert ilyenkor a kert ingyen látogatható, a növények negyed áron vagy még olcsóbban kaphatók a bolti árakhoz képest és nem mellesleg gyönyörű a park. Azonban beletrafált a napba, hogy Andris konyhai munkacipője tönkre ment, veszélyessé vált és mindenképp pótolni kellett. A cipőt megrendeltük és mint kiderült éppen szombatra, a nyílt napra időzítették a kiszállítást. Futár elérhetőséget nem találtunk, csak annyit, hogy ha nem vagyunk, akkor a szomszédnak próbálják kézbesíteni. Ezt a verziót nem szerette volna megkockáztatni, így ő és Lilla inkább itthon maradtak. Én meg a nagyokkal elmentem zsákmányért. A nyílt napok alkalmával egy-két érdekességgel színesítik a kertet. Tavaly például voltak nagyobb testű ragadozó madarak, ugrálóvár. Idén a madarak ismét voltak, sikerült a bemutató részt is kifogni. Ugrálóvár nem volt, voltak viszont munkagépek, amiket Bence nagyon élvezett kipróbálni. A legjobban az tetszett neki, hogy az egyiken beindította az indexet és a vészvillogót. Tavaly némi eső is cifrázta a napot, most ez elmaradt szerencsére, így kicsit alaposabb felfedezésre is volt időnk. Végül sikerült újabb növénykéket is szerezni, de sajnos nem volt akkora a választék, mint tavaly. Rozmaringot vettem, mert bár van, sajnos az egy lassan növő fajta, gyakorlatilag nem tudom használni. Illetve bazsalikom volt a másik új szerzemény. A két itthon maradtnak pedig a gyerekek választottak egy-egy muskátlit. A kert idén így folyamatosan változik, már kihúztuk az összes retket, bújnak a saláták is, de szegények épphogy egy-két levéllel, inkább sóskának néznek ki. Viszont picit szüreteltem már belőlük tojásos galuska mellé. Van még saláta magunk, a felszabadult helyre most újra vetünk. Elbúcsúztunk a zsályától, szegény valahogy nem nézett ki jól, a sok víztől gyakran foltos volt a levele és így alig használtam. Helyére ment a bazsalikom. Nőnek a kaprok és a petrezselyem is. Egy pár paradicsom palántával még kísérletezünk, sajnos a többi palántánk viszont megadta magát. Nem tudjuk, hogy mi lehetett pontosan a baj, de semmit nem fejlődtek, kis pici 2-4 levelű maradt az összes. IMG_3896 IMG_3895 IMG_3918 IMG_3900 IMG_3901 IMG_3902  IMG_3921 IMG_3922 IMG_3928 IMG_3931 IMG_3932 IMG_3935 IMG_3936

A képek talán nem adják vissza tökéletesen, de egy pulyka és egy elefánt van kialakítva.

IMG_3937 IMG_3938IMG_3943 IMG_3944 IMG_3945 IMG_3948 IMG_3952 IMG_3954 IMG_3958 IMG_3959 IMG_3960

Egy viktoriánus előkert és egy falusi ház előkertje.

IMG_3968 IMG_3970IMG_3972 IMG_3974 IMG_3976 IMG_3978

 
Hozzászólás

Szerző: be június 14, 2015 hüvelyk Uncategorized

 

Új mosógép

Sokan érdeklődtetek, hogy hogyan állunk mosógép ügyileg. Pénteken délután negyed ötkor telefonon megkaptuk az ukázt, hogy leszünk szívesek hétfőn reggel 7 és este 7 között a lakásban tartózkodni, mert kiszállítják a mosógépet. Az ügynökségtől hívtak, de nem a mi ügynökünk és Andris hiába mondta neki hogy ez picit tág időpont és nem fog menni, mert ő dolgozik én meg ha Lillát nem is viszem kb 4 órát nem vagyok itthon, a suliba is muszáj menni, nem mondhatom, hogy egész nap vártuk a mosógépet. Ezt nem sikerült a túloldalon megérteni. Ok, nekünk kell a gép, de senki nem kérdezte előre mikor legyen szállítva és mondjuk péntek negyed öt után (vegyünk egy normálisan dolgozó párt) ki a fene tud szabadságot kivenni?  Reggel extra rohanás a suliba és főleg vissza. Lillát nem vittem az oviba és sikerült annyira gyors lenni, mint még soha, Andrissal váltottuk egymást. Lakásban rend, ha esetleg lenne összeköttetés a főbérlő felé, a konyhában a szekrény kipakolva, hogy szétkötni-bekötni egyszerű legyen. És vártunk, izgatottan. 11 felé jött az info, hogy dél és fél hat közt jönnek. Remek, nekem kb. 2-ig jó, mert maximum fél 3-kor indulok és ha a legjobb időt futjuk akkor sem érünk haza fél öt előtt, inkább öt óra szokott lenni.

De azért csak szerencsénk lett és még egy óra előtt megjött ez a masina:

Gyorsan ment minden, először csak egy emberke kikötötte, aztán ketten behozták az újat, bekötötték, kipróbálták és már vitték is ki a régit. Leginkább csak a beszélgetés miatt mondtam nekik, hogy a gép meglepetés nekem, nem én rendeltem és nem is tudtam mi érkezik. Esetleg van-e valami extra, amit érdemes tudnom. Ezt nem kellett volna megkérdezni. Igazából valami olyasmi válaszra számítottam, hogy nincs semmi extra, alap programok vannak benne, esetleg még annyi, hogy 1200-as fordulatszámú, 6 kg-os, amit én a kijelző panelről már rég lelestem. Végtelenül kedves angol nyugalommal, egyáltalán nem hülyének nézve, hanem a legtermészetesebb módon megmutatták, hogy a nagy gombbal tudok programot választani, melyik az indító és stop gomb, hova megy a mosószer és öblítő. Nem győztem kedvesen mosolyogni, hogy értem, rendben, ó, köszönöm, azt azért tudom én.

Azóta újra kedvemre moshatok, bár az első mosás nagy csalódás volt. Ahogy a végére ért a program a lelkesedésem is a végére ért a gép felé. A dög pittyen háromszor, mint egy mikró, ha kész. Idáig elolvadtam. Sokszor az embernek nem tűnik fel, hogy mikor végez. Aztán kis idő múlva megint 3 és rá kellett döbbenni, hogy mint egy olvasatlan üzenet, addig csinálja, amíg az ember a forgatógombot kezdőállásba nem állítja. Azóta nyert és megyek szépen teregetni, első szóra.

 
Hozzászólás

Szerző: be június 5, 2015 hüvelyk Uncategorized

 

Szállodai tréningek

Valahogy most összejött, hogy élőben is online is különböző tréningeken kellett részt vennie. Valahogy úgy lehetne ezeket összefoglalni, hogy szórakoztató időrablás. Jó, kicsit talán túlzás, de azért annyira nincs távol a valóságtól. A mostani témakörök, allergia, vegyszerek, tűzvédelem, élelmiszerbiztonság.  Csupa olyan dolog hangzik el, ami javarészt egy nem konyhán dolgozó értelmesebb magyar embernek nem újdonság. Konyhán dolgozó pedig nálunk a sulit nem fejezheti be ezen ismeretek nélkül. Számunkra az is mulatságos lehet, hogy nem elég, hogy valami nem újdonság, helyenként még rettenetesen szájbarágós is. Nagyjából mindennek a kezdete és vége és mindenben a központi vezérlő elv a biztonság. De nagyon-nagyon nagy biztonság. Persze kíváncsi lennék, hogy otthon a szabályzatokban vagy valahol miként vannak ezen dolgok leírva, lehet, hogy hasonlóan. Mindenesetre itt rendszeres ismétlő tréningeken kell részt venni, vagy online teszttel záruló kurzusokat végig csinálni.

Az allergiákról és a “rettenetesen veszélyes” vegyszerekről szóban hallgatott végig a csapat egy rövidebb előadást. Az allergiás előadás főleg azért a felszolgálóknak, a vendégekkel kapcsolatban állóknak volt érdekesebb. Nekik fontosabb tudni, hogy egy adott étel milyen allergéneket tartalmaz. A vegyszeres előadásnál meg igazából csak annyit kérdeztem, hogy akkor elmondták, hogy akkor az esetes vízkőoldó flakonját milyen védőszemüvegben, mennyire beöltözve és milyen távolságból lehet csak kinyitni. Melyik managernek kell szólni a kinyitás előtt, mennyit szabad használni mekkora négyzetméternyi zárt helyen, mikor kell a gázmaszk is … Azért mondtam kicsit túlzó, de majd kiderül mire alapozom.

Ugyanis a tűzvédelem és az élelmiszerbiztonság online kurzus volt. A korábbi munkahelyén már kellett vizsgáznia egyszer. Akkor nekiültünk ketten a gép elé megnézni mi is lesz ez. Nagy szemléltető képek, ábrák alattuk a megtanulandó szöveg. Minden kisebb témakör végén volt pár teszt kérdés. Csak úgy lehetett tovább haladni, ha azon túljutott az ember. Akkor a zárótesztet szintén online, de a munkahelyén egyedül kellett megcsinálnia. Maga a szövegben persze szerepeltek olyan törvénynevek, vagy rövidítések amiket meg kellett tanulni, meg a különféle baktériumok által okozott különféle betegségek vagy tünetek … az azért egy kicsit nehezebb volt, a nyelvezete is, de nagyon gyorsan és 100%-ra megcsinálta a tesztet, úgyhogy csak pislogtak bent! Ugyanakkor azt azért megtudtuk a múltkor, hogy konkrétan semmilyen plusz szakmai tudást nem kap, nagy része igazából tényleg csak időrablás. Így most mikor kiadták itt is a feladatot, ráadásul ugyanabban a témában, akkor egyben 9 nap munkájára való tekintettel megkért, hogy csináljam már meg, vagy legalább nézzek már rá. Most annyival volt jobb a dolog, hogy végignézi az ember az anyagot, majd az azt követő teszttel le is van tudva. Hát mit ne mondjak 3 órás volt a móka, úgy, hogy nem tanulgattam én semmit, csak pörgettem amennyire lehetett pörgetni az anyagot és hajrá teszt kérdések.

Annyi mindent megtudtam, hogy azt nehéz is leírni. Egyrészt lépésről lépésre kiokosodtam, hogy hogyan kell egyedül vagy ketten nehéz tárgyat megemelni. Mert az nem úgy van, hogy egy műanyag rekeszt, mondjuk hússal megrakva csak úgy megemelünk. Mert nem mindegy, hogy a derekunkat vagy a térdünket hajlítjuk, milyen magasságig emeljük. Ha esetleg fordulunk vele a lábfejünket helyezzük irányba először, vagy a törzsünket fordítjuk el először. Aztán erre konkrétan emlékszem, tesztkérdés, a nehéz tárgyat hogyan tesszük le. A négy válaszlehetőségből kettőt válasszon ki. Az első az volt, hogy lehajolunk vele, majd a földhöz közelről ledobjuk. A következő az volt, hogy az ujjunkat alátesszük. Innentől nem olvastam tovább, csak jelöltem és nyomtam a mehet gombot. Vagy mit kell tenni elsőként, ha nem érzi jól magát az ember? Hazamenni, felhívni az orvost és időpontot egyeztetni, elmondani egy kollégának vagy szólni a főnöknek. Azt hiszem egyértelmű.

Aztán külön rész, munkavégzés magasban. Na arra nem gondoltam, hogy ez a kategória onnan indul, hogy felállunk egy székre. Innen el lehet képzelni, hogy sok megbeszélni való akadt. Mondjuk azt nem értem, hogy ha rettenetes sérüléseket okozhat egy kis 3 lépcsős kézi létra legalsó fokáról rosszul lelépni, akkor miért nem foglalkozunk azzal, hogy talán fekve kellene dolgozni, vagy inkább nem is kell bemenni, az a legbiztonságosabb.

Az elektromosság témakör is nagyon tetszett. Egy végtelenül rövid szakasz volt. Első tézis, minden, ami bekapcsolható és hordozható az mobil elektromos eszköz. Második tézis, minden, ami mobil elektromos eszköz csak szakember által üzembehelyezhető, javítható, cserélhető benne bármi. Nincs orosz módszer, nincs olyan, hogy Ödön nézz már rá, mert nem működik. Én sem dicsekedtem a mosógép szerelőnek, hogy kicsit kikaptam a fűtőszálat megnézni, hogy mennyire vízköves. Egyrészt a biztonság, másrészt meg amúgy elképzelhetetlen, hogy egy ember olyanhoz is értsen vagy legalábbis egy szintig értsen, ami nem a szakmája. Szóval elektromos rész itt be is fejeződött, mert nem volt tovább mit beszélni róla.

Kinek a feladata a védőruha biztosítása munkaadó vagy a munkavállaló. Hát egy munkavállalónak védőruhát biztosítani szerintem a munkaadó tud. A munkavállaló vesz magának.

Azt is megtudtam, hogy nem hadonászunk a késsel a konyhán és nem az élét felfelé tartva mosogatjuk el. Hát ha van olyan, aki ezt innen tudta meg szakácsként az nagyon meglepne.

 
Hozzászólás

Szerző: be június 5, 2015 hüvelyk Uncategorized